2010. június 14., hétfő

Újabb horgászós hétvége

...ezúttal Pennsylvaniában. Szombat reggel hajnalban keltünk útra és néhány órával később meg is érkeztünk kedves pótszüleinkhez, Gittához és Pistához. Mint mindig, nagy szeretettel fogadtak. Bőséges ebéd után el is indultunk egy közeli tóhoz, elsősorban horgászni, másodsorban kikapcsolódni. Hála a JóIstennek, az idő is csodás volt, hétágra sütött a nap, kellemes meleg volt.

Ahányszor erre járunk, mindig feltöltődök, azért is, mert szerető barátok vesznek körül, ugyanakkor magunk mögött hagyjuk a nagyváros zaját, zsúfoltságát és már az úton csodálom a természet szépségét, a rengeteg zöldet, erdőket, vizeket és egymástól távol épített házakat.

Vonattal utaztunk, én nem sokkal felszállás után bealudtam. Aztán később mikor felébredtem, láttam, hogy Drágám már sorban csomókat kötött a horgokra, amik ott sorakoztak az előttünk levő szék támláján...



Készülődés a nagy fogásra...



A szép időt sokan kihasználták. Barnim itt már a tücskeivel bajlódik:



Azokkal a tücskökkel, akikkel hajnalban bújócskáztam a lakásban. Valami neszt hallottam, de sehogysem jöttem rá, hogy honnan ered, aztán, mivel hajnali 5 óra volt, nem is voltam biztos abban, hogy jó a hallásom. Később, amikor már biztos voltam abban, hogy valóban hallszik valami, elkezdtem a hang után menni és pár perc múlva rájuk találtam abban a nylonzacskóban, ami furcsa módon az egyik fiókon lógott. Belenéztem, akkor már sokkal tisztábban hangzott a cirpelés. Drágám horgászáshoz vette őket, értitek, ezeket akarta felszúrni a horogra.

Ez a kutyus vagy a csónakról őrizte a tavat, vagy a vadlibákat kergette. Hadd ne mondjam micsoda gágogással éljenezték a libák.



Amig Drágám készítette a horgászbotot, addig Pistabácsi már sorban fogta ki a halakat. És sorban dobta vissza őket... Aztán már ő is kész volt az első dobásra.



Gitta és én közben bámészkodtunk, pihentünk.





Egy idő után aztán meguntam az ücsörgést...









Ezek már az én halaim. Egyszerre kettő!!!! Jaj, hogy nem látszik?




Így már jobb? Nna, ilyen naaaagyok voltak!!! Kb. arasznyiak...


Ezek is mentek vissza a vízbe. De lényeg, hogy gazdagodtunk egy szép, élménydús szombati nappal. Vasárnap délelőtt gyüliben voltunk, délben pedig egy másik kedves magyar házaspárral ismerkedtünk meg, nagyon jó volt együtt lenni.
Hát ilyen hétvégénk volt. Köszönünk mindent Gitta és Pista!

5 megjegyzés:

  1. Úgy vágyódom egy ilyen hétvégére én is. Szeretek horgászni (igaz, hogy nagyon régen horgásztam már), kirándulni, és kedves barátokkal együtt lenni. Egyszer talán összejön végre egy olyan hétvége, ahol nem kell gyereket őrizni. (nem azért mert útban lennének, csak hát kell egy-két nap nélkülük):)
    Valóban szép helyen voltatok. :) Szépek a halak, amiket fogtál. :)

    VálaszTörlés
  2. Igazán szép és tartalmas hétvége!Mi is készülünk,remélem lessz is belőle valami:)

    VálaszTörlés
  3. A ferjemet lenyugozte a taj ,de foleg a horgaszhely.Kedvenc hobbija a horgaszat.Ha annyi ideje van akkor,elo a horgasz felszereles es irany a to.Ahogy nezegette a kepeket ,szuntelenul mondogatta,de jo is volna ott lenni.Ilyen egy horgasz!

    VálaszTörlés
  4. Maria, kivanom, hogy adodjon ilyenre alkalom! Kell a kettesben toltott ido is...

    Abigel, remelem osszejott Nektek is!

    Iri, valaszoltam. :)

    Aniko, megertem a ferjedet. Barnim sem csinal szivesebben mast a szabadidejeben. Szabadnapjan is, ha csak nehany orara is, de szivesen kimegy a folyopartra. En meg vele tartok, mert ugy is jo egyutt lenni.
    Jo sok fogast a ferjednek! Hatha sikerul egyszer itt kint horgasznia?!

    VálaszTörlés