Hétvégi kirándulás II.

Rokonok

Múlt vasárnap érkeztek hozzánk Barni unokatestvére, Kata és férje, Scott Angliából, nálunk voltak néhány napig. Nagyon jó volt megismerni őket végre! Aranyos, kedves fiatal pár, néhány hónappal volt az esküvőjük a mienk előtt. Sajnos akkor nem jött össze a találkozás, de most bepótoltuk. Szeretettel várjuk őket vissza, egy újabb nyaralásra!

Laci is vasárnap érkezett vissza hozzánk, pénteken pedig hazautazott. Otthon már nagyon hiányzott, de most nekünk hiányzik...
Megünnepeltük a szülinapját is. Olyan jó volt újra együtt lenni, várost nézni, beszélgetni, vásárolgatni... Már egész jól eligazodott egyedül is a városban, ki is használta jól ezt a pár napot. Várunk vissza!



Grand Centralban és a Times Square-en

Iri kezdeményezésére újabb játék

Nagyon tetszett Iri ötlete a legújabb játékról, miszerint meg kell nevezzük Kedvesünk 7 pozitív jellemvonását. Na akkor következzen az én hetes listám is:

1. Drágám nagyon figyelmes. Olyan részletekre kiterjed a figyelme, amelyek nekem nő létemre nem tűnnek fel. Pl. ha az utcán vagyunk és azt kérdezi tőlem: Hallottad? akkor már tudom, hogy madarak után kell néznem. A hang után tudja, hogy hova nézzen és azt is, hogy milyen madárról van szó... Na jó, belátom, madarászklub tag volt, így nem csoda, de akkor is... Ha virágokról van szó, ugyanez a helyzet... jobban ismeri a virágokat, mint én. Nászutunkon elképedtem, mikor megjegyezte: Észrevetted, hogy itt más stílusban építették a templomtornyokat, mint az ország déli részén?


2. Előzékeny. Nagyon hamar észreveszi a környezetében, hogy kinek mire van szüksége. Ha ő azt megteheti, biztosan meg is teszi anélkül, hogy erről bármit is szólna bárkinek. Általában utólag veszi észre mindenki az ilyen "meglepetéseket". Én is. Engem is sokszor meglep dolgokkal, pl. néha találok a táskámban egy-egy női magazint. Mostmár tudom, ő tette oda. Legutóbbi indoka ez volt: Gondoltam jól jön a metrón... hogy ne unatkozz...


3. Nála önzetlenebb embert a környezetemben nem ismerek. És nem túlzok. Egyik legjobb példa erre: részmunkaidőben dolgozott néhány hónapig (leginkább hétvégenként) és már nagyon vártuk, hogy felvegyék teljes munkaidőre. Tudtuk, hogy egyik kollégája hamarosan el fog menni a munkahelyről és számítottunk arra, hogy őt veszik fel. Ez nem így történt, hanem egy másik kollégát vettek föl. Én kiborultam, míg ő csak ennyit mondott: Látod, hogy neki nagyobb szüksége van most erre a munkára... De a JóIsten gondot viselt ránk és amikor nem is vártuk, üresedés lett, két hete teljes munkaidőben dolgozik... Hála Istennek ezért! Még sorolhatnék rengeteg ilyen példát, talán ebből lenne a legtöbb. És ilyenkor mindig leesik az állam, mert én sokkal önzőbb vagyok. De rengeteget tanulok tőle.


4. Nem vitatkozó, inkább az a csöndes ember. Én éppen az ellentéte... Mélyen gondolkodó, nem hangoztatja a véleményét, mint legtöbb ember, akit ismerek, de ha megkérdezik elmondja. Érdekes módon, legtöbbször igaza van, ezt be kell látnom.


5. Ha segítségre van szükségem itthon a háztartásban, szavak nélkül észreveszi és segít. Nagyon gyakran vannak hétvégenként vendégeink, olyankor anélkül, hogy szóljak porszívózik, port töröl amíg én a konyhában sütök-főzök.


6. Hűséges barát. Kevés barátja van, de akik azok, tudják, hogy bármikor számíthatnak rá. Én nemrég győződtem meg erről, amikor egyik barátja nagyon nehéz helyzetben volt. Kevesen voltak akik mellette maradtak, de Barnim ennél sokkal többet tett. És én újra csak csodáltam.


7. Nagyon tetszik az a szégyellős mosolya, ami a fenti képeken látszik. Ha megdicsérem vagy megcsodálom valamiért, olyankor ezt a mosolyt kapom kb. ilyen szavak kíséretében: Nem igaz, nem vagyok ... (Amúgy ez ritka lehetőség volt, ki is használtam és lőttem rendesen a fényképezőgéppel, ugyanis nem engedi, hogy fényképezzék.)

Nagyon hálás vagyok Érte Istennek!

Sátoros hétvége 2.

Ilyen buszok vittek minket a parkolótól felfele, hogy majd a folyón lecsoroghassunk kb. 10 km-t.

Volt néhány hely, ahol a folyó nagyon leszűkült, nagy volt a sodrás és voltak kb. 1 méter magas hullámok is. Egyik-másikunkat be is csapta a hullám a csónak aljába, olyankor mindenki fogódzott rendesen...

Sajnos ezekről nem készült kép, de aki kíváncsi az ilyen helyzetekre, és nem bánja, hogy bőrig ázik, szeretettel meghívom a legközelebbi túránkra! :)